Az online naplók egyre növekvő jelentőségét felismerve több külföldi tanulmány is foglalkozott már a tudományos blogszféra feltérképezésével, elemzésével és a monitorok mögött megbúvó írók megismerésével. A legnépszerűbb bloggerekkel készült interjúk feltárják a szerzők motivációit, céljait és módszereit, ezeken keresztül pedig megismerhetjük a bejegyzések mögött álló személyt/ személyeket is.

Vajon mi a helyzet itthon? Ki, miért, milyen témában és hogyan blogol? Hány magyar tudományos oldal létezik és ezek milyen jelentőséggel bírnak a hazai ismeretterjesztésben? Mennyire van nehéz dolga a tudomány iránt érdeklődőnek, ha egy közérthető, megbízható, minőségi blogot szeretne találni? Ezek a kérdések ösztönöztek arra, hogy felkutassam a hazai tudománnyal foglalkozó oldalakat és átfogóbb képet kapjak az élmezőny szereplőiről.

---

Kutatásom kizárólag a tudomány területén íródott blogokkal foglalkozott és azon belül is leginkább a természettudományos tartalmakkal. Ezek jelen esetben a következő témaköröket fedik le: matematika, fizika, csillagászat, kémia, biológia, orvostudomány és földtudomány. A felkutatott oldalak mindegyikét az előbb felsorolt területek/ kategóriák egyikébe soroltam be. Ezeken kívül létrehoztam egy külön „Tudomány” kategóriát, ahova a vegyes tartalommal bíró naplókat gyűjtöttem.

---

HÁNYAN VANNAK?

Legelső feladatom az online naplók hozzávetőleges számának meghatározása volt. Ezek felkutatása több lépcsőben zajlott, melyről azonban itt ne essen szó, a lényeg most az eredményen van. Kutakodásom összesen 98 találatot eredményezett, mely elsőre nem is tűnt rossz számnak. Ez a csaknem 100-as lista azokat a blogokat tartalmazta, melyek 2014-ben rendelkeztek bejegyzéssel, mutattak valamiféle aktivitást. Ebben a műfajban elengedhetetlen, hogy viszonylag gyakran frissüljön az oldal. Ez egy népszerű külföldi napló esetében akár naponta többször is megtörténik, a hazai tudományos területeken íródott blogok tekintetében azonban kevés esetben teljesül ez a feltétel. Ahhoz, hogy a találatokon belül megkülönböztessem a „szorgosabb” és a szinte semmilyen életjelet nem mutató blogokat, két kategóriába soroltam őket: „aktív” és „élettelen”. Élettelennek tekintettem azokat az oldalakat melyek 2 hónapnál régebben frissültek utoljára. Eszerint a kitétel szerint a találatok bő harmada (37 oldal) „halottnak” tekinthető. Hogy szemléletesebb legyen a bloggerek aktivitása, a következő ábra az oldalak utolsó frissüléseinek időpontját ábrázolja.

Annak érdekében, hogy egy általánosabb képet kaphassak ezen oldalak alkotta blogszféráról, megvizsgáltam minden egyes találat pár alapvető tulajdonságát. Ezek alapján nézzük meg, mi jellemzi ma a hazai tudományos oldalakat.

BLOGMOTOR

A blog egyik alapvető tulajdonsága a blogmotor, így fontosnak tartottam megvizsgálni, hogy vajon az írók melyik platformot használják a legszívesebben tartalmaik közlésére. Az oldalak többsége Magyarország vezető felületén, a CEMP (Central European Media and Publishing) csoporthoz tartozó blog.hu-n jelenik meg. Nem sokkal lemaradva, de valamennyivel kevesebben használják a Google tulajdonában lévő Blogger motort (blogspot.hu). Ezeknél jelentősen kevesebb oldal üzemel az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. által működtetett Reblog-on és a WordPress platformon. Egy-két esetben találkozhatunk az OTKA (Országos Kutatási Alapprogram) hálózat oldalaival, illetve Tumblr-es felülettel is, azonban számuk elhanyagolható. A blogolók kicsivel kevesebb, mint negyede saját weblappal rendelkezik, melyeken nem a fentebb említett, előre megírt blogmotorok futnak.

TUDOMÁNYTERÜLETEK NÉPSZERŰSÉGE

Nem tudom olvasóként ki milyen témában olvas a legszívesebben, azt azonban tudom, hogy az írók szempontjából melyek a legnépszerűbb tudományterületek. Úgy tűnik, a legtöbben a biológia különböző területeivel foglalkoznak, de sok a vegyes, több tudományterületet lefedő és a csillagászati témákban íródott napló is. Az általam talált oldalak nagyjából egyenlő arányban foglalkoznak orvostudománnyal és a földtudományokkal. A legkevesebb találat a matematika, kémia és fizika területén figyelhető meg.

ÉLET A BLOGON KÍVÜL

A Facebook aktív felhasználóinak (az utolsó 30 napban legalább egyszer bejelentkezők) száma 2012-ben lépte át az egymilliárdos határt, mely 2015. első negyedévében már elérte az 1,44 milliárd főt. (Statista.com, 2015) Ez az egy évvel ezelőtti periódushoz képest 13%-os növekedést jelent. Egyre több intézmény próbál közelebb kerülni az emberekhez azáltal, hogy saját Facebook oldalt üzemeltet. Ezen a felületen rengeteg emberhez juttathatjuk el üzeneteinket, melyeket a blogokhoz hasonlóan az olvasók véleményezhetnek, értékelhetnek, megoszthatnak ismerőseikkel. Az online naplóknak, melyekre általában terjengősebb anyagok jellemzőek, kitűnő kiegészítése lehet egy saját közösségi oldal, melyen nem csak a blogon megjelenő anyagok „reklámozhatóak”, számos egyéb, rövidebb aktualitás is kikerülhet, legyen az egy 1-2 soros bejegyzés, videó vagy kép.

Az általam összegyűjtött internetes naplók esetében 50 blogoló egyáltalán nem használ más csatornát, míg 48-an oldalukat megjelenítik más felületen/ felületeken is. Ez a 48 blog összesen 71 más csatornával rendelkezik. Leggyakrabban a Facebook-ot használják, ahol naplójuknak külön oldalt hoznak létre. Népszerűségben ezt követi a saját YouTube csatorna és a Twitter, valamint elhanyagolható számban, az oldalak kevesebb, mint 10%-ánál találkozhatunk Google+ és Pinterest megjelenéssel is. Jellemzően a legtöbben csak a Facebookot használnak „kiegészítésként”, de vannak, akik a népszerű közösségi oldalon kívül egyszerre több csatornán is jelen vannak.

ELÉRHETŐSÉG

Tetszésünket, ellenérzéseinket, tanácsainkat, kérdéseinket, illetve bármilyen egyéb észrevételünket leírhatjuk ugyan a bejegyzések alatt található megjegyzés rovatba, mégis sokszor adódhat olyan szituáció, mikor gondolatainkat nem szeretnénk a nagyvilág elé tárni, elegendőnek érezzük azt csak az íróval megosztani. Úgy gondolom, fontos lenne, hogy az internetes naplók esetében a szerző bármilyen elérhetősége fel legyen tüntetve az oldalon, megkönnyítve ezzel a kapcsolattartást. A listára felkerült oldalakat végigböngészve kiderült, hogy azok körülbelül háromnegyedénél semmilyen e-mail cím sincs feltüntetve az oldalon.

A következő hetekben – mindenféle száraz statisztikát magam mögött hagyva – a műfaj élmezőnyéből válogatott 8 oldallal foglalkozom majd. Jönnek tehát a toplistások és szerzőik.

Tuczai Emese bevezető gondolatai, a sorozat további bejegyzései az alábbi linken érhetők el