A világhálóra felkerülő, tudományos naplók nagy része a nagyközönség számára rejtve marad. Többségük sosem kap díjat, elismerést, írói ismeretlenek maradnak, nem kerülnek be a köztudatba és élettartamuk is igen rövidre becsülhető. De mitől éli túl egyik a másikat, miben kell többnek, jobbnak, lennie egy olyan oldalnak, amelyet sikeresnek, olvasottnak nevezhetünk? Mire kell ügyelnem ha egy népszerű oldal tulajdonosa szeretnék lenni? Biztos recept nincs, de azért pár alapvető dologra érdemes figyelmet fordítani…

Szakdolgozatom egyik fontos eleme volt egy kérdőív, melyet a kiválasztott írókkal töltettem ki, hogy megismerjem oldalaikat, véleményüket, észrevételeiket a műfajjal kapcsolatban. Mint sikereket elért szerzők arról is faggattam őket, hogy meglátásuk szerint mitől lesz sikeres egy tudományos napló.

Blogger fejjel:

„A tartalom és forma különleges egyvelege kell ehhez. Ha fontos az olvasottság, az ember nem lehet tekintet nélkül arra, hogy milyen témák érdeklik jobban a laikus tömegeket. Ugyanakkor csak az olvasószám hajszolás egész biztos, hogy a minőség rovására menne, és hamar azon vennénk észre magunkat, hogy olyasmiről írunk, ami minket igazából már nem is érdekel. A téma mellett fontos persze a stílus – az ismeretterjesztés igazából egy szakma. Ezt autodidakta módon vagy el lehet lesni a sikeres ismeretterjesztőktől, vagy el kell fogadni, hogy nem megy.” – Varga Máté, Critical Biomass

„A jó íráskészség, kommunikáció csak az egyik összetevő. A másik lényeges szempont az elérés biztosítása: pusztán a blogindítás a legritkább esetben elegendő.” – Molnár László, Knights of Cydonia Region

„A siker titka, hogy hiányt pótoljon és közérthetően szóljon sokakat érdeklő témákról.” – Csupor Dezső, Ködpiszkáló

„Őszinte írótól és szuper témáktól.” – Meskó Bertalan, MedIQ

„Ha partnernek tekinti az olvasót/nézőt és nem megmondja a frankót.” – Zsíros László Róbert, Szertár

A siker egyik kulcsaként többen említették, a megfelelő blogmotor kiválasztását. Paszternák András szerint, ha olyan felületen indítjuk el internetes naplónkat, amelyről nagyobb portálok szemléznek, jó esélyünk van egy sokkal szélesebb réteg elérésére, köszönhetően annak, hogy a nagyobb internetes portálok százezres, milliós olvasótábort vonzanak. Szávoszt-Vass Dániel elmesélése szerint, sok olyan bejegyzésük volt, amelyek ennek köszönhetően végül az Indexen kötöttek ki. A Pangea blog legnépszerűbb bejegyzése az átlag 4-500 helyett 35.000-es lapletöltést ért el egy ilyen alkalommal.

A blog nem csak a kommunikáció egy eszközét, a köréjük épített közösséget is „magában foglalja”. Zsíros László az olvasókban partnert lát, véleménye szerint a bloggernek nem az dolga, hogy tényszerűen – az ő megfogalmazása szerint – „megmondja a frankót” az olvasónak, hanem partnerként kezelve közönségét, együtt alakítsák az oldalt. Úgy gondolja, ha egy könyv, előadás vagy akár blog, nem a közönségért készül, akkor veszett fejsze nyele. „Lehet az embernek baromi jó ötlete, lehet nagyon jó dumája, de ha az éremnek csak ezt az oldalát csiszolja, akkor maximum rajongói lesznek, de a közönség nem lesz számára partner. A netes közösségi teret ki lehet használni arra, hogy elmélyítsük ezt a kapcsolatot.”– teszi hozzá.

A blogok csatornát képeznek az író és a követők, olvasók között. Ennél a műfajnál több szempontból is fontos és elengedhetetlen a velük való kapcsolattartás. Az írók véleményei is ezt a felfogást tükrözik. A visszajelzésekből sokat tanulhatunk, és bár a dicsérő szavak mindenkinek jólesnek, Paszternák András szerint nem ezek fognak előre vinni minket. Egy kritikus hozzászólásból (a megfelelő kereteken belül) sokkal többet profitálhatunk. Varga Máté szerint is kellenek az olvasói reakciók, melyek segítenek a hibák kiküszöbölésében, azonban óva intene minden alkotót a kommentek aprólékos és állandó áttanulmányozásától. Ez egy bizonyos ponton túl rengeteg időt és energiát emészt fel, ráadásul a legtöbbször csak parttalan vitákat eredményez, mindig lesz ugyanis olyan, akinek más a véleménye egy adott témáról.

Egy népszerű napló lehetséges tulajdonságai

A kérdőívben összegyűjtöttem pár olyan jellemzőt, melyeket én magam fontosnak tartok egy ilyen oldal esetében. Ezeket „felkínáltam” a szerzőknek is, hogy osztályozzák, számukra mekkora jelentőséggel bír az adott tulajdonság.

A legnagyobb összhang a megkérdezettek között a hitelesség terén jelentkezett, melyre a 8 blogger közül 7-en maximum pontszámot adtak, vagyis véleményük szerint nagyon fontos, hogy egy ilyen oldal rendelkezzen ezzel a tulajdonsággal. Jobban megosztotta a válaszadókat, de a többség (6 ember) fontosnak tartotta, hogy oldalát egyéb csatornákon is megjelenítse. Ennél azonban sokkal megosztóbb volt ennél a design, külalak kérdésköre. Egy ember a „nem fontos”, kettő a „fontos”, öt író pedig a „közepesen fontos” kategóriába sorolta ezt a tulajdonságot. A cikkek érthetőségét a válaszadók fele, tehát 4 ember tartotta „nagyon fontosnak”, és további 3 blogoló sorolta ezt a jellemzőt a „fontos” kategóriába. A többség egyet ért abban, hogy a tudományos területen íródott naplóknak (hitelességüket megtartva) közérthetőnek kell lenniük, megszólítva így az átlagolvasót. A válaszok a naprakészség és egyediség terén szórnak a leginkább, ezeknek a jellemzőknek a fontosságát vegyesen ítélik meg a bloggerek.

Olvasóként úgy vélem a hitelesség, könnyen érthetőség és az egyéb csatornákon való megjelenés elengedhetetlen ebben a műfajban. Ezek miatt fogok újra és újra visszatérni egy oldalra. Sokkal nagyobb esélyt látok a blog állandó látogatására, ha annak Facebook oldala aktív. Az oldal legújabb cikkeit vagy egyéb átvett tartalmakat megosztva, folyamatos érdeklődés tartható fenn. Az olvasó számára ez egyfajta „emlékeztetőül” szolgál azzal kapcsolatban, hogy a blog „él”, és érdemes meglátogatni. Úgy gondolom sokan nem közvetlenül a blogokat keresik fel, hogy megnézzék van-e friss tartalom az oldalon, sokkal valószínűbbnek tartom, hogy közvetett módon, a Facebookra kirakott posztok irányítják át őket a naplókra.

A külalakot az írói oldal nem tartotta különösebben fontosnak, pedig véleményen szerint egy-egy esetben sokat jelentene a megfelelő kinézet, jól kezelhető környezet megalapozása, kialakítása. Egy kellemes, átlátható és egyedi megjelenésű felületen szívesen időzök, míg egy zavarosnak tűnő, ömlesztett tartalom esetén kisebb a „motivációm” a böngészésre. Fontos, hogy könnyen és gyorsan tudjunk tájékozódni egy oldalon belül. Azoknál a naplóknál, ahol nem találkoztam az „archívum” vagy a „címkék” lehetőséggel, a régebbi tartalmakat csak sokszoros görgetéssel és kattintással lehetett elérni, ami egy több éve üzemelő oldal esetében igen időigényesnek bizonyult, ebben az esetben nem biztos, hogy tüzetesen átvizsgálom a régebbi bejegyzéseket.

Ezzel a hatodik bejegyzés végére értünk, a következő héten a jövőbe tekintek, ki tudja milyen lehetőségek rejlenek még a tudományos blogokban?!

Tuczai Emese bevezető gondolatai, a sorozat további bejegyzései az alábbi linken érhetők el