Ebben a bejegyzésben megismerkedhettek a Duna mederszabályozásából írt doktoriból kinőtt naplóval, a Dunai Szigetekkel. Majd jön a Szertáros, a mezőny egyetlen videóbloggere, akinek kísérletei a középiskolás fizika órákat színesítik.

DUNAI SZIGETEK

Szávoszt-Vass Dániel, geográfus 2009-ben indította el a Dunai Szigetek blogot. A folyó szigeteit hidrológiai, természetföldrajzi, helytörténeti és régészeti szempontból is körüljáró ismeretterjesztő oldal működtetésébe a blogger saját szórakoztatására kezdett bele, mindenféle koncepció nélkül. Miközben doktoriját a Duna mederszabályozásaiból írta, rengeteg olyan érdekességet talált, ami nem fért volna bele dolgozatába. Hogy ezek az anyagok ne vesszenek el, naplózni kezdett róluk. „A dolog akkor vált komolyabbá, amikor jöttek az olvasói visszajelzések. Ez nagyjából fél évvel az indulás után volt. Nagyon csodálkoztam, hogy egyáltalán olvassa valaki, amit írok. Azóta öngerjesztő a folyamat, nem lehet abbahagyni” – meséli Dániel.

Hasonlóan indult 2013-ban a szerző másik oldala, a Pangea is. Rengeteg olyan földtudományos téma akadt, amik már „nem fértek bele” a Dunai Szigetekbe, így 2013-ban a szerző ezeknek külön oldalt indított. Az újabb blogot azonban már nem egyedül szerkeszti, körülbelül négy állandó szerző foglalkozik vele. Közülük jelenleg a legaktívabb blogoló Jakab László, aki szintén geográfus végzettségű.

Indulás után nem sokkal a Pangea a zsűri szavazati alapján 7. helyen végzett a 2014-es Goldenblog Tech+Tud kategóriájában. A szerzők által, A Földgömb (ismeretterjesztő havilap) Atacama expedíciójáról készített interjút, illetve Magyarország 1918 utáni széthullásának történetét több országos lap online felülete is átvette. Az írók elmondása szerint rengeteg anyaguk az Index főoldalára is kikerült. Az írók sok visszajelzést kapnak szakmabeliektől, ösztönzik őket a folytatásra. A jövőben terveik szerint próbálják tartani a heti rendszeres frissülést, amire azonban egyre kevesebb idejük van. Folyamatosan keresnek maguk mellé írókat, ami nem könnyű, eddigi tapasztalataik szerint borzasztó passzivitás mutatkozik ezen a téren.

Aktivitás és stílus

Szávoszt-Vass Dániel elmondása szerint mindig törekedett a rendszerességre, ügyelt arra, hogy legalább heti egyszer, de inkább kétszer frissüljön az oldal. Ezt a statisztika szépen tükrözi, a leggyengébb év (2010) frissüléseinek átlaga szerint hetente nagyjából egy új tartalom került fel az oldalra. A legerősebb két évben (2011-ben és 2012-ben) átlagosan heti 1-2 bejegyzéssel bővült a tartalom. A rendszeresség úgy néz ki 2015. első hónapjaira is megmaradt, eddig minden hónapban 5 új tartalommal bővül az oldal.

A Dunai Szigetek bejegyzései a legtöbb esetben terjengősebb, 5-6000 karakteres kategóriába tartoznak, de sok, ennél hosszabb írást is találhatunk a blogon. Az írások nyelvezete általában egyszerű, bár akadnak kifejezések, amik megmagyarázatlanul maradnak. Ezzel a szerzők tisztában vannak, ugyanakkor általában elhessegetik a gondolatot, hogy „túlságosan leegyszerűsítsék” a tudományos tartalmakat és inkább maradnak a szakmaibb vonalon. Emellett viszont az írók rengeteg érdekes képpel egészítik ki írásaikat, melyek kiválóan illusztrálják a szövegben leírtakat.

---

SZERTÁR

Zsiros László Róbert, a Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán szerzett kertészmérnöki diplomát, majd tanulmányait doktoranduszként a molekuláris biológia területén folytatta. Már a kertészmérnöki diploma után elkezdett gondolkozni egy olyan honlap létrehozásán, melyen rövid videók és ismeretterjesztő cikkek segítségével mutatta volna be szakmáját a nagyközönségnek. Mivel 2001 körül még nem volt meg hozzá a megfelelő platform, az ötlet nem valósult meg. Évekkel később azonban, amikor a szakember a Csodák Palotájában kezdett el dolgozni, újra felmerült egy internetes videósorozat elindításának ötlete. Ekkor már sokkal több lehetőség kínálkozott az ilyen típusú tartalmak online megjelenítésére, így 2008-ban elindult a Szertár blog. A koncepció szerint a kutató egyszerű kísérletekkel szerette volna bemutatni a természettudományok „érdekesebb oldalát”, melyek otthon is elvégezhetőek és a megfelelő kellékekhez bárki könnyedén és olcsón hozzájuthat.

A másik fontos szempont a figyelemfelkeltés volt. Az ismeretterjesztő nagy problémának látja, hogy az emberek sokszor nem hisznek a kutatóknak. Elmondása szerint, sosem az volt a célja, hogy mindenkit meggyőzzön, legyen mérnök vagy természettudós. Csupán szeretné, hogy az emberek elfogadják, ez is egy irány, egy szakma, és aki évtizedekig foglalkozik vele, az valószínűleg ért hozzá. „Ha fáj a fogunk, akkor nem a hentes véleményére vagyunk kíváncsiak, hanem a fogorvoséra. Ha egy természettudományos problémáról van szó, sokszor megkérdőjelezik a tudósok véleményét, pedig igenis hinni kéne bennük.” – mondta Zsiros László.

Mielőtt belekezdett volna a blogolásba, rengeteg ismeretterjesztő műsort és oldalt böngészett át, megismerve így a műfaj legjobbjait, pontosítva ezzel saját elképzeléseit. Hogy lássa, lesz-e elegendő anyag, összeírt egy listát, amin legalább 100 kísérletet gyűjtött össze, majd amikor látta, hogy téma bőven akad, belekezdett az oldal elkészítésébe. Elmondása szerint a listát azóta elő sem vette, jó, ha pár kísérletet megcsinált róla. Ennek ellenére fontosnak tartotta ezt a lépést, nagy biztonságérzetet jelentett. „Az elején egy szót sem szóltam senkinek a blog létezéséről csak felraktam pár anyagot és vártam, hogy lesz-e belőle valami.” – mesélte a blogger.

A videóblog felvételein a szerző maga szerepel, kísérletezik és magyaráz. A felvételtől kezdve a végső anyag megvágásáig mindent egyedül csinál, amiből az évek alatt elmondása szerint rengeteg mindent megtanult a műfajról. Az oldal eredeti célközönsége (legalábbis az elképzelések szerint) a középiskolát elhagyó, egyetemre járó, nem természettudományos területen mozgó fiatal felnőttek voltak. Az író „bánatára” azonban a blog nem ezt a közönséget vonzotta be. Egyre több levet kapott középiskolás diákoktól és tanáraiktól, hogy anyagait órákon, oktatás céljából használják. Ezen a ponton az iskolások és tanárok közösségére gondolva Zsiros Lacinak át kellett alakítania az eredeti koncepcióit. Szeretett volna minél olcsóbban kihozható kísérleteket összerakni a megfelelő laza, humoros szövegezéssel. „Mérlegelnem kellett, hogy talán ne erőltessem tovább azt, hogy mondjuk, hogyan lehet gumióvszerrel madarat fogni.” – teszi hozzá mosolyogva.

Az író ezeket a típusú visszajelzéseket jóval pozitívabbnak tartja, mint például a Goldenblog díjazást vagy a Hevesi Endre tudományos újságírói díjat. Pedig mindkettőt odaítélték már neki, a Szertár a 2009-es Goldenblog Szórakozás kategóriájának első helyezettje lett, tudományos ismeretterjesztő munkájáért pedig Zsiros László 2013-ban megkapta a Hevesi Endre díjat.

A kezdetekkor heti rendszerességgel került fel újabb videó az oldalra, mely egy idő után azonban lecsökkent, és az egy hétből kettő lett, majd a kétheti frissülés ad hoc jelleget vett fel. Zsiros Laci pár éve külföldön él, így nem tudott az oldal karbantartásával foglalkozni.

Az író blogjára, mint közösségre tekint, akikkel együtt alakítva szeretné létrehozni azt a tartalmat, amiből mindenki tanulhat valamit, még ő maga is. Az oldal indulásának éveiben többször is szervezett blogtalálkozót (Szertár offline), amivel célja a közös kísérletezés, tanulás volt. „Teljesen mindegy, hogy előadás, könyv vagy blog. Ha az nem a közönségért készül, akkor veszett fejsze nyele. Lehet az embernek baromi jó ötlete, lehet nagyon jó dumája, de ha az éremnek csak ezt az oldalát csiszolja, akkor maximum rajongói lesznek, de a közönség nem lesz számára partner.” – zárja gondolatait Zsiros Laci.

Aktivitás és stílus

Bár jelenleg nem igazán üzemel az oldal, az első három évben rendszeresek voltak a bejegyzések. Ebben az időszakban átlagosan heti egy új tartalom került fel a blogra. A bejegyzések szinte minden esetben videókat jelentenek, kivéve, amikor a szerző eseményekre, rendezvényekre hívja fel az olvasók figyelmét. Már a 2011-es évben is látszódik egy nagyobb visszaesés a frissüléseket illetően, ami a következő években csak még tovább csökkent. Ennek oka, hogy a kutató jó pár éve külföldön él és dolgozik (az interjú 2015 tavaszán készült – a szerk.-), így ebben az időben nem foglalkozott a felülettel.

Az oldal nagyrészt már csak a Facebookon és a YouTube csatornán keresztül „kommunikál”, a honlapra ritkán kerül fel új anyag. Zsiros László szerint, ha valaki olyan dolgot csinál, aminek az alapja a közösség (mint például a naplózás), akkor elengedhetetlen, hogy odafigyeljen a különböző közösségi alkalmazásokra, technikákra, lehetőségekre. Bevallása szerint jelenleg nincs elég energiája, ehhez ugyanis főállásban kellene a blogolással foglalkoznia. Jelenleg szeretné inkább hobby szinten tartani a dolgot, mert ha már muszájból kell valamit csinálni, hamar elveszhet a motiváció. Így ő inkább kevesebb anyagot tesz fel az internetre, azokhoz viszont nagy lelkesedéssel áll hozzá.

Ezzel a bejegyzéssel el is érkeztünk a kiválasztott oldalak végéhez, csupán egy naplózó maradt hátra. Jövő heti írásom egyetlen embernek, a Kutatók a Neten blog tulajdonosának, Paszternák Andrásnak szentelem. A vegyész végzettségű kutató oldala egyedüliként próbálja összefogni a magyar tudománnyal foglalkozó bloggereket.

Tuczai Emese bevezető gondolatai, a sorozat további bejegyzései az alábbi linken érhetők el