Tíz éves az EKOL, az ELTE elválasztástechnikai laboratóriuma

wesslingTöbb száz növényvédőszer egyidejű detektálása, különféle gyógyszerek hatóanyagai a felszíni vizekben, a műanyag csomagolások hatása az élelmiszerekre – csak néhány izgalmas téma az elmúlt tíz év kutatásaiból. Mindegyiket fiatal kémikusok végezték el egy a magyar tudományos és oktatási életben is ritkaságszámba menő kutatólaboratóriumban, amely december 10-én ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját. A jubileumi ünnepséget Dr. Surján Péter, az ELTE TTK dékánja, illetve Dr. Erwin Weβling, a WESSLING-csoport alapítója nyitotta meg, a laboratórium vezetői pedig felidézték az elmúlt évtized kutatási eredményeit, többek között egy konténerlabor létrehozását Kongóban. A fiatal kutatók beszámoltak az egyetem és a magánszféra példás és kivételes együttműködésében megvalósult laboratórium jelenlegi projektjeiről: a cigarettafüst és a reumás betegségek kapcsolatáról, a csomagolóanyagok káros hatásáról, a vizeinkben található kőolajszármazékok, szénhidrogén-szennyeződések analitikailag meghatározható koráról és azok eredetéről, illetve a gyermekjátékokban eddig nem vizsgált színezékek kioldódásáról.

 Tíz éves sikertörténet

Az Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratóriumot (EKOL) azért hozta létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és Kémiai Intézete, valamint a WESSLING Hungary Kft., hogy a gázkromatográfia (GC), a folyadékkomatográfia (HPLC) és egyéb kapcsolt technikák alkalmazásával megvalósítható, új mérési módszereket fejlesszenek ki. A labor nem csak kutatóhelyeket biztosít, de a hallgatók a legkorszerűbb technikákat is elsajátíthatják az EKOL laboratóriumi gyakorlatain – hangzott el a jubileumi ünnepségen, amelyet Dr. Surján Péter, az ELTE TTK dékánja, illetve Dr. Erwin Weβling, a WESSLING-csoport alapítója, illetve Zanathy László, a WESSLING Hungary Kft. ügyvezető igazgatója nyitott meg.

Visszatekintve az elmúlt tíz évre ma már igazi sikertörténetként értékelhetjük az együttműködést, hiszen az üzleti szféra és a felsőfokú kémiai oktatás olyan egyedülálló szimbiózisa jött létre, amellyel nem csak az abban résztvevő felek járnak jól, hanem a tudományos élet is sokat profitál – hangsúlyozták egybehangzóan az előadók.

Dr. Surján Péter elmondta, az EKOL számtalan szempontból nagy segítséget jelentett és jelent ma is az egyetemnek: egyrészt a kollégák személyes karrierjének megvalósítási terepe, másrészt több tucatnyi fiatalnak lehetőség a piacképes tudás és gyakorlat megszerzésére. Az EKOL-nak volt köszönhető, hogy az ELTE falain belül olyan műszerezettség jelent meg, amely egyébként nem valósulhatott volna meg.

Zanathy László elmondta, a WESSLING Hungary Kft.-t az EKOL létrehozásakor leginkább a társadalmi felelősségvállalás, egy szakmai műhely megalkotásának szándéka, az ELTE Kémiai Intézete előtti tisztelgés és – nem utolsó sorban – korszerű elválasztástechnikai módszerek létrehozása motiválta. Ahogy az ügyvezető igazgató, úgy a WESSLING alapítói (többek között Rikker Tamás és Palotai Zoltán) is egykori ELTE-s diákok voltak, a független laboratórium az egyetemhez való erős kötődését jelzi, hogy a jelen pillanatban is 30 itt végzett kémikus tevékenykedik a cégnél.

Múlt és jelen

Dr. habil Torkos Kornél, egyetemi docens, az EKOL egyik elindítója elmondta, a kromatográfiás módszerek az 1970-es évektől igen gyors fejlődésnek indultak, ma már a környezet-, az élelmiszer- és a gyógyszeranalitikában ezek a módszerek nélkülözhetetlenek. Az EKOL 2003-as megalapítása azonban óriási lükést adott ezeknek a kutatásoknak.

Rikker Tamás, a WESSLING Nemzetközi Kutató és Oktató Központ Közhasznú Nonprofit Kft. vezetője a labor tíz évének eredményeit, működését foglalta össze a peszticid-mérésektől a szénhidrogének műszeres mérésének fejlesztésén át a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok) kimutatásáig vagy a csomagolóanyagok új vizsgálati módszereinek kidolgozásáig.

„A gyógyszermaradékok meghatározása vizekben talán lerágott csontnak tűnik, pedig még csak a felszínét kapargatjuk ennek a problémának” – mondta el Rikker Tamás. Pedig a Duna és két budai, a Dunába ömlő patak vizének vizsgálata során megdöbbentő eredményre jutottak: a kardiovaszkuláris, illetve a fájdalom- és gyulladáscsökkentő szerek maradványait egy év alatt kilószámra mutatták ki!

Az EKOL eddigi fennállásának egyik érdekes „kalandja” volt egy kongói analitikai laboratórium felállítása, amely azért is volt nagy teljesítmény, mert – egy környezetvédelmi projekt részeként – egy konténerfaluban valósult meg, az infrastruktúra teljes hiánya mellett.

Aktuális kutatások – a jövő módszerei

Az elválasztástechnika iránt érdeklődő diákok tucatjai kutattak a laboratóriumban, az ő szakmai előmenetelükben rengeteget számított az itt eltöltött idő, elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt tíz évben 15 TDK-dolgozat, 49 szakdolgozat és 8 PhD-dolgozat született itt.

Az EKOL-os hallgatók az ünnepségen a jelenleg is zajló kutatásokról számoltak be.

 Bodai Zsolt, az EKOL laboratóriumvezető-helyettese az élelmiszer csomagolóanyagokból kioldódó káros anyagok vizsgálatáról beszélt.

Életünk egyik alapvető szükséglete a táplálkozás. A mai társadalmunkban azonban nem mindenki maga neveli a háziállatát vagy gondozza a kertjében a zöldségeit, gyümölcseit. Manapság a szükséges élelmiszereket különböző boltokban szerezzük be. A termékek, minőségük védelmének érdekében, általában zárt, műanyag csomagolásokban kerülnek forgalomba. Ezen csomagolóanyagok szükségessége kétségtelen, azonban gondolni kell arra sis, hogy a műanyagokból számos káros anyag kioldódhat, átkerülhet az élelmiszerbe. Az Európai Unió Bizottsága 2011-ben kiadott rendelete (2011/11/EU) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő műanyagokról és műanyag tárgyakról szól. Ezen irányelvben számos komponens szerepel, a legtöbb kioldódási határértékkel együtt. Kutatásaink során a 2011/10/EU-ban szereplő minél több komponensre kiterjedő, megbízható, gyors analitikai módszert fejlesztünk ki különböző élelmiszermintákra, hogy a kioldódott káros anyagok mennyiségi meghatározása megoldható legyen.

Kárpáti Eszter elmondta: a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) egyik legfontosabb forrása beltéri levegőben a cigarettafüst. Egyes PAH-ok, mint például a benzo[a]pirén (B[a]P) karcinogén, mutagén és teratogén hatását már régen megfigyelték, azonban a legújabb kutatások szerint a cigarettázás jelentős környezeti kockázati tényező a rheumatoid arthritis (RA) kialakulásában is. Az ízületek gyulladásával járó autoimmun betegség és a dohányzás kapcsolatának tanulmányozásához fontos megvizsgálni a B[a]P, mint a cigarettafüst egyik fő toxikus komponensének hatását a T-limfociták egy olyan csoportjára, amely kapcsolatba hozható a rheumatoid arthritis-szel. A kutatásokhoz elengedhetetlen feltétel az, hogy ismerjük ezen kémiai vegyület mennyiségét egy olyan, T-sejtek növesztésére alkalmas sejtmédiumban, amely cigarettafüsttel van kezelve. Célom egy olyan gázkromatográfiás módszer fejlesztése, amely alkalmas a B[a]P és más PAH-ok koncentrációjának pontos mérésére ebből a mátrixból.

Novák Márton és Kirchkeszner Csaba: Komplex módszerfejlesztés szénhidrogén szennyezések gázkromatográfiás-tömegspektrometriás vizsgálatára című előadásából kiderült, hogy az iparosodás és a motorizáció térhódítása együtt járt és jár a környezetünkben egyre nagyobb mennyiségben megjelenő szénhidrogén szennyezésekkel. Napjaink környezetanalitikájában a vizek és talajok szénhidrogén szennyezőinek kimutatása egyre nagyobb szerepet kap. A kimutatáson túl további kérdések merülnek fel, a szénhidrogén szennyezők minőségével, lehetséges forrásával és a szennyezések korával kapcsolatban. A kérdések megválaszolására különböző analitikai módszerek állnak rendelkezésünkre. Kutatócsoportunk célja a szénhidrogén szennyezések vizsgálatában alkalmazott legújabb gázkromatográfiás (Gas Chromatography, GC) és tömegspektrometriás (Mass Spectrometry, MS) módszerekben rejlő lehetőségek kutatása valamint az analitikát megelőző sokszor oldószer és időigényes minta-előkészítési eljárások helyettesítése, azaz környezetbarát módszerek kidolgozása.

Szabó Bálint Sámuel elmondták: a tudomány fejlődése során számtalanszor előfordult már, hogy egy-egy korszakalkotó felfedezés esetleges káros hatásaira csak évekkel később derült fény. A minket körülvevő műanyagból készült praktikus és színes tárgyak rengeteg veszélyt rejtenek magukban. A primer aromás aminokat a mezőgazdaság, a gyógyszer-, textil-, és élelmiszeripar egyaránt előszeretettel használja. Ezek a vegyületek színezékek és műanyagok bomlása során keletkezhetnek, közülük több rendkívül toxikus, karcinogén, illetve mutagén hatású. A 2002/61/EK irányelv többek között az aromás aminokat tartalmazó készítmények forgalomba hozataláról és felhasználásának korlátozásairól szól, különös figyelmet fordítva a bőrrel és szájüreggel érintkezésbe kerülő termékekre, valamint a gyermekeket érintő kockázatokra. A gyerekek sok mindent vesznek a szájukba, így a rájuk leselkedő veszélyek feltérképezésének szempontjából kiemelkedő fontosságú ezen vegyületek kioldódásának vizsgálata színes játékokból és ceruzákból.

Az eseményen megjelentek az ELTE és más egyetemek vezetői, professzorai, a hazai analitikai szakma elismert kutatói, és szép számmal vettek részt a jubileumon diákok is, akiket az EKOL-os társaik a szendvicsebéd mellett egy laborvezetésre is vendégül láttak.

a Wessling sajtóközleménye alapján

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s