A Laborkaland elnevezésű, középiskolás diákoknak szervezett országos laboratóriumi programon az azbeszt veszélyeire hívták fel a figyelmet. Az ország minden pontjáról érkező diákok rendkívül felkészültek voltak a témában, a legtöbben tudták például, hogy az azbeszt milyen egészségkárosodást okoz, mennyi a lappangási ideje, és hol alkalmazták. A vegyészek a gyakorlatban is megmutatták, miért fontos odafigyelni erre az elpusztíthatatlannak nevezett anyagra.

A Laborkaland program szervezői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy minél több olyan diák jusson el az oktatási napra, akik komolyan érdeklődnek a kémia, az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem iránt.

Mit lehet tudni az azbesztről? Hol fordul elő, és miért fontos a vizsgálata? A feladott esszétémák közül a legtöbben ezekre a kérdésekre keresték a választ.

„A természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány. Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták”. „Már az 1900-as évek elején feltűnt angol és amerikai orvosoknak, hogy az azbesztgyári munkások között magas a tüdőbetegségek előfordulási aránya”. „Az azbeszt azért lassú gyilkos, mert rendkívül hosszú, 15-40 év a lappangási ideje, az azbesztszálak azonban a tüdőbe jutva rendszerint visszafordíthatatlan sejtburjánzást okoznak, ezért rendkívül fontos a vizsgálata” – érkeztek sorra a diákok válaszai.

Six Éva, a WESSLING Hungary Kft. azbesztlaboratóriumának vezetője összegezve és kiegészítve a diákok által leírtakat, azbesztcsapdáról beszélt. Ennek lényege, hogy az azbeszt kitűnő fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen az olvadáspontja 1500 Celsius fok feletti, nem véletlen, hogy a görög eredetű elnevezés is elpusztíthatatlan anyagot jelent. Elsősorban tűzvédelemre, szigetelésre használták tehát, igen széles körben. Éppen ez okozza a legnagyobb gondot. Az azbeszt ugyanis rendkívül káros az egészségre.

A rostszerkezetű ásványt Európában már tilos bányászni és alkalmazni, de még mindig nagyon sokan vannak kitéve az azbeszt által okozott betegségek (azbesztózis, mesothelioma, tüdőrák) veszélyeinek: bizonyos lakóközösségek (a Dunántúlon még ma is több ezer panelházban található meg a szórt azbeszt szigetelőanyagként), irodai dolgozók, tetőfedők, karbantartók.

Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója arról beszélt a fiataloknak, hogy a csomagolóanyagok és az élelmiszerek részecskéi kicserélődnek egymással, vagyis idegen komponensek kerülhetnek az ételeinkbe.

Például a tűző napon az autóban hagyott ásványvizes palackokból jobban kioldódnak a komponensek, és a konzervek belső felületének sérülésekor is fémionok, szerves monomerek, stabilizátorok kerülhetnek az ételbe – mondta el Szigeti Tamás János.

Tolokán Antal, a WESSLING egészségbiztosítási üzletágának a vezetője előadásában arról beszélt, mi minden van a gyógyszerekben a hatóanyag mellett.

Az elméleti rész után a diáksereg egyik része a megfelelő védőöltözetben (köpeny, gumikesztyű, szemüveg) kísérletekbe kezdett: bűvészkedtek három kémcsőnyi vízzel, klorofiltartalmú oldatot, étrendkiegészítő-szert vizsgáltak meg, illetve szennyeződéseket mutattak ki ipari vizekből. A csoport másik fele laborlátogatáson vett részt, ahol különböző méréseket is elvégeztek például az élelmiszerek cukorszintjét meghatározó refraktométerrel, vagy a fémanalitikában használatos ICP-MS rövidítésű tömegspektrométerrel.

A WESSLING Hungary Kft. független laboratóriumokat üzemeltető vállalkozás nonprofit kft-jének munkatársai modern, interaktív, a csoportmunkára építő pedagógiai programot dolgoztak ki, munkafüzetet szerkesztettek, hogy az ide érkező, pályaválasztás előtt álló diákoknak egy életre szóló élményt nyújtsanak. Az immár harmadik alkalommal megrendezett oktatónapra több százan jelentkeztek Békéscsabától Győrig, Záhonytól Dunaföldvárig. Közülük végül 33 diákot válogattak be az egy napos laboratóriumi programra.

További információk: www.laboratorium.hu