Azbesztcsapda – Laboratóriumi nyílt nap iskolásoknak

A Laborkaland elnevezésű, középiskolás diákoknak szervezett országos laboratóriumi programon az azbeszt veszélyeire hívták fel a figyelmet. Az ország minden pontjáról érkező diákok rendkívül felkészültek voltak a témában, a legtöbben tudták például, hogy az azbeszt milyen egészségkárosodást okoz, mennyi a lappangási ideje, és hol alkalmazták. A vegyészek a gyakorlatban is megmutatták, miért fontos odafigyelni erre az elpusztíthatatlannak nevezett anyagra.

A Laborkaland program szervezői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy minél több olyan diák jusson el az oktatási napra, akik komolyan érdeklődnek a kémia, az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem iránt.

Mit lehet tudni az azbesztről? Hol fordul elő, és miért fontos a vizsgálata? A feladott esszétémák közül a legtöbben ezekre a kérdésekre keresték a választ.

„A természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány. Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták”. „Már az 1900-as évek elején feltűnt angol és amerikai orvosoknak, hogy az azbesztgyári munkások között magas a tüdőbetegségek előfordulási aránya”. „Az azbeszt azért lassú gyilkos, mert rendkívül hosszú, 15-40 év a lappangási ideje, az azbesztszálak azonban a tüdőbe jutva rendszerint visszafordíthatatlan sejtburjánzást okoznak, ezért rendkívül fontos a vizsgálata” – érkeztek sorra a diákok válaszai.

Six Éva, a WESSLING Hungary Kft. azbesztlaboratóriumának vezetője összegezve és kiegészítve a diákok által leírtakat, azbesztcsapdáról beszélt. Ennek lényege, hogy az azbeszt kitűnő fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, hiszen az olvadáspontja 1500 Celsius fok feletti, nem véletlen, hogy a görög eredetű elnevezés is elpusztíthatatlan anyagot jelent. Elsősorban tűzvédelemre, szigetelésre használták tehát, igen széles körben. Éppen ez okozza a legnagyobb gondot. Az azbeszt ugyanis rendkívül káros az egészségre.

A rostszerkezetű ásványt Európában már tilos bányászni és alkalmazni, de még mindig nagyon sokan vannak kitéve az azbeszt által okozott betegségek (azbesztózis, mesothelioma, tüdőrák) veszélyeinek: bizonyos lakóközösségek (a Dunántúlon még ma is több ezer panelházban található meg a szórt azbeszt szigetelőanyagként), irodai dolgozók, tetőfedők, karbantartók.

Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója arról beszélt a fiataloknak, hogy a csomagolóanyagok és az élelmiszerek részecskéi kicserélődnek egymással, vagyis idegen komponensek kerülhetnek az ételeinkbe.

Például a tűző napon az autóban hagyott ásványvizes palackokból jobban kioldódnak a komponensek, és a konzervek belső felületének sérülésekor is fémionok, szerves monomerek, stabilizátorok kerülhetnek az ételbe – mondta el Szigeti Tamás János.

Tolokán Antal, a WESSLING egészségbiztosítási üzletágának a vezetője előadásában arról beszélt, mi minden van a gyógyszerekben a hatóanyag mellett.

Az elméleti rész után a diáksereg egyik része a megfelelő védőöltözetben (köpeny, gumikesztyű, szemüveg) kísérletekbe kezdett: bűvészkedtek három kémcsőnyi vízzel, klorofiltartalmú oldatot, étrendkiegészítő-szert vizsgáltak meg, illetve szennyeződéseket mutattak ki ipari vizekből. A csoport másik fele laborlátogatáson vett részt, ahol különböző méréseket is elvégeztek például az élelmiszerek cukorszintjét meghatározó refraktométerrel, vagy a fémanalitikában használatos ICP-MS rövidítésű tömegspektrométerrel.

A WESSLING Hungary Kft. független laboratóriumokat üzemeltető vállalkozás nonprofit kft-jének munkatársai modern, interaktív, a csoportmunkára építő pedagógiai programot dolgoztak ki, munkafüzetet szerkesztettek, hogy az ide érkező, pályaválasztás előtt álló diákoknak egy életre szóló élményt nyújtsanak. Az immár harmadik alkalommal megrendezett oktatónapra több százan jelentkeztek Békéscsabától Győrig, Záhonytól Dunaföldvárig. Közülük végül 33 diákot válogattak be az egy napos laboratóriumi programra.

További információk: www.laboratorium.hu

Környezetvédelem, gyógyszeripar, élelmiszerek – mit tudnak erről a mai gimnazisták?

Az ipari szennyvizek veszélyesebbek, mint a kommunálisak, a Föld lakosságának a 20 százaléka pedig nem jut biztonságos ivóvízhez. Óvakodjunk az interneten vásárolt gyógyszerektől, a készételek tárolására pedig lehetőleg ne használjunk műanyag edényeket. E hasznos észrevételeket és tanácsokat ezúttal nem a szakma vagy a döntéshozók képviselői osztották meg a nagyközönséggel, hanem középiskolás diákok. A Laborkaland elnevezésű országos oktatónapban való részvétel feltételeként a felszíni vizek, a hamis gyógyszerek és a csomagolóanyagok témakörében kellett esszét írniuk. A pályaválasztás előtt álló fiatalok meglepően jól tájékozottnak bizonyultak!

 

A Laborkaland interaktív oktatónapot immár második alkalommal rendezte meg a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. közhasznú nonprofit szervezete azzal a céllal, hogy a középiskolás diákok körében népszerűsítse a természettudományokat, azon belül is a kémiát, az analitikát. A diákoknak lehetőségük adódott bepillantást nyerni egy valódi laboratórium mindennapjaiba, kísérleteztek, dolgoztak a szupermodern gépekkel, és az élményteli oktatónap remélhetőleg megerősítette őket abban, hogy érdemes ezt a pályát választani.

A részvétel feltétele egy esszé megírása volt, a szervezők ez alapján döntötték el, hogy az ország számos pontjáról jelentkező diákok közül ki vehet részt a Laborkaland programon. A diákok három kérdéskörből választhattak: Miért fontos a felszíni vizek vizsgálata? Hogyan döntjük el, hogy hamis-e egy gyógyszer? Milyen hatással vannak a csomagolóanyagok az élelmiszerekre?

A tanulók által leírtakat a laboratórium szakemberei kommentálták.

„Mindannyian szennyvizet termelünk” 

l1A felszíni vizek vizsgálata kapcsán több esetben is egy dunai, tiszai vízitúra adta a diákelmélkedések alapját, amelyekben számos igen fontos és értékes gondolat is felszínre került. A diákok megkülönböztették a vizek fajtáit (álló és áramló, természetes és mesterséges vizeket), megemlítették a szabványokat, a környezetvédelmi hatóságok rendszeres ellenőrzéseit, illetve arra is felhívták a figyelmet, hogy a Föld lakosságának 20 százaléka nem jut biztonságos ivóvízhez. Pontosan tudták, hogy a közlekedés, a mezőgazdaság, az ipari és a kommunáláis szennyvíz okozza a legnagyobb károsodásokat, illetve azt is, hogy a szerves és szervetlen szennyeződések mellett még biológiai tényezők (vírusok, baktériumok) is befolyásolják a felszíni vizek állapotát, ahogy a hősszennyezés és egyéb időjárási tényezők is.

„A felszíni vizek vizsgálata minden embert érint, hiszen mindannyian vizet iszunk és szennyvizet termelünk” – reagált a sok-sok esszében megfogalmazottakra a diákoknak tartott előadásában Palotai Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. környezetvédelmi üzletágának vezetője. „A környezetanalitikában csak nyomnyi mennyiségű anyagokra vadászunk, ami nem könnyű feladat, főleg, ha a felszíni vizek szennyezése során a káros anyagok bekerülnek a vizek üledékébe is, ahonnan a vízbe és a talajba oldódnak”. A szakember elmondta, hogy toxikus fémeket (például a higanyt), szerves szennyezőket (növényvédőszer-maradványokat) és gyógyszermaradványokat is vizsgálnak a felszíni vizekben, ám ez utóbbi kérdést a helyén kell kezelni, hiszen azt rengeteg tévhit övezi. A felszíni vizeinkből ugyanis csak nagyon kis koncentrációban lehet kimutatni a gyógyszermaradványokat (ha ki lehet egyáltalán). A modern analitikai műszerek és technika fejlődésének köszönhetően ugyan mér olyan alacsony a kimutatási határral, hogy már a nanogram/liter tartományban is detektálni lehet a vegyületeket, ám közel hétezer évig kellene élnünk ahhoz, hogy egy tablettának megfelelő hatóanyagot vigyünk be a szervezetünkbe!

Honnan tudjuk, hogy hamis a gyógyszer?

A hamis készítmény csomagolása különbözik a valóditól, címkézése eltérő, megnevezése és összetétele nem azonos az eredeti készítménnyel. Ha az eredete, származási országa, forgalomba hozója, gyártója és a hatása is különbözik, ugyancsak hamis – írta több diák is a pályamunkájában.

Tolokán Antal, a WESSLING egészségbiztonsági üzletágának vezetője azonban igyekezett helyretenni a fenti kijelentéseket: „A hamisító mindig arra törekszik, hogy a gyógyszer minél inkább hasonlítson az eredetire! Éppen ezért számos hamisítványt nagyon nehéz kiszúrni elsőre” – mondta el a szakember.

Ahogy azt számos diák is megfogalmazta, a gyógyszert a következő paraméterek határozzák meg: a hatóanyag-tartalom, a bomlástermékek, az oldószermaradékok helyes aránya, valamint az átlagtömeg, sőt még a fizikai keménység is. A jó gyógyszer kötelező adatai: a gyógyszer neve, a hatóanyag, a hatáserősség, a gyártási szám, a lejárati idő, a gyártó, a forgalomba hozatali engedély tulajdonosa, és még olyan egyéb tényezők, mint például a Braille-írásos felirat vagy a vonalkód.

A hamisítás szempontjából a fogyasztóra nézve még mindig az a jobbik eset, hogy ha az adott termék nem tartalmaz hatóanyagot, mert akkor kisebb az egészségkárosodás veszélye is. Ugyan a magyar társadalomnak átlagosan csak néhány százaléka vásárol hamis gyógyszert, ám ezek a termékek folyamatosan érkeznek hazánkba: 2012-ben a NAV 500 millió forint értékű hamis gyógyszert foglalt le, néhány napja pedig 170 ezer darab hamis tablettára bukkantak a XXII. kerületben.

Ha valakiben tehát felmerül a gyanú, hogy hamis gyógyszert vásárolt, keresse meg az OGYI-t, az ÁNTSZ-t vagy a rendőrséget –mondta Tolokán Antal, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a gyógyszertárak zárt rendszert alkotnak, ebbe a láncba rendkívül nehéz hamis gyógyszert bejuttatni, úgyhogy a gyógyszertárakban nyugodtan vásárolhatunk gyógyszert.

Mindez már nem mondható el olyan nagy biztonsággal az internetről, ugyanis az ott árusított gyógyszerek döntő többsége hamis. Ezt a diákok is nagyon jól tudták. Ha valaki az interneten kíván rendelni gyógyszert, csak olyan patikáktól rendeljen, amelyek az erre vonatkozó engedéllyel rendelkeznek.

Még a csomagolóanyagot is megesszük?

l3 másolataIgen, bármilyen furcsa, az életünk során viszonylag sok csomagolóanyag kerül a szervezetünkbe, átlagosan 300 g nyolcvan év alatt. A csomagolóanyagok vizsgálata tehát azért is nagyon fontos, mert az azokban lévő káros anyagok átkerülhetnek, beleoldódhatnak az ételeinkbe. A diákok ezen a területen is felkészültek voltak: tudták mi az a migráció (a káros anyagok ételbe vándorlása), hogy műanyag és műanyag között is jelentős különbség van, amit a csomagoláson kötelező jelezni, hogy a Biszfenol-A (BPA) a csomagolóanyagok egyik legelterjedtebb összetevője, és szerepet játszhat bizonyos civilizációs betegségek kialakulásában.

És hogy mi minden készül műanyagból? Cumisüvegek, tányérok, poharak, dobozok, kancsók, ételhordók, sportpalackok, fóliák – sorolták a tanulók, akik azt tanácsolták, hogy a már említett kioldódás miatt a diákok a készételek tárolására inkább üveg- és kerámiaedényeket válasszunk, hogy mikróban csak az arra alkalmas műanyagedényben melegítsük az ételt!

„A laboratóriumban nem csak a kész csomagolóanyagokat vizsgáljuk, hanem már azok fejlesztési fázisában is modellezzük, hogy az adott anyag alkalmas-e élelmiszer tárolására” – mondta el Rikker Tamás, az élelmiszerbiztonsági üzletág vezetője, a cég nonprofit vállalatának tudományos igazgatója.

Laborkalandozó középiskolások

A Laborkaland program a természettudományos tantárgyak, azon belül is a kémia népszerűsítését tűzte ki célul. A másodikos, harmadikos középiskolások még a pályaválasztás előtt állnak, a kémia (fizika, biológia) iránt érdeklődő fiataloknak talán éppen ez lehet a legjobb pillanat arra, hogy megismerkedjenek egy vizsgálólaboratórium csodálatos világával.

A csoda odabent van! – hirdeti a program jelmondata. Odabent a laboratóriumban, a fantasztikus gépekben, magában az anyagban, de leginkább az ott dolgozó emberek fejében, akik megannyi leleményes módon igyekeznek elválasztani egymástól az alkotóelemeket, molekulákat, hogy aztán megmérhessék azokat.

A WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. laboratóriumába az egész országból érkeztek diákok Záhonytól Hajdúnánásig, Várpalotától Kecskemétig. Volt, aki hajnali háromkor kelt, hogy időben ideérhessen!

A diákokat röviden felkészítették az itteni viselkedés szabályaira, majd az esettanulmányokra épülő, a laboratóriumi vizsgálatokat bemutató interaktív előadásokat követően – az ebéd után – a diákok kísérleteket végeztek, amelyek során igyekeztünk megidézni Öveges professzor szellemét. Aztán körbevezettük őket a laboratóriumon, de az „idegenvezetés” mellett a diákok dolgoztak is: a legmodernebb berendezésekkel méréseket végeztek el. A nap vége felé még sok-sok érdekességet megtudhatnak a laboratóriumról, rövid kérdőívet (a Laborkaland totót) is ki kell tölteniük, végül az erre az alkalomra készült szemléletes munkafüzettel és a részvételt, a program elvégzését igazoló oklevéllel távoznak a Fóti útról.

A teljesen ingyenes programot immár második alkalommal szerveztük meg, és a sikerre való tekintettel jövő tavasszal és ősszel újra lesz Laborkaland!

A programról bővebben a www.laboratorium.hu honlapon tájékozódhat!

Laborkaland újratöltve! – ismét megszervezik az országos laboratóriumi oktatónapot a kémia népszerűsítéséért

l1 Az idén tavasszal nagy sikerrel megszervezett interaktív laboratóriumlátogatás után újra lesz Laborkaland! A középiskolásoknak szánt egy napos oktatóprogramra mától jelentkezhetnek a diákok, akiket az eseményt szervező WESSLING Hungary Kft. nonprofit kutatócégének felkészült szakemberei kalauzolják el a kémcsövek és a legmodernebb vizsgálóberendezések között. A hagyományteremtő kezdeményezés célja ezúttal is a kémia és a természettudományok népszerűsítése a pályaválasztás előtt álló diákok körében, akik bepillanthatnak a titkok és csodák: azaz egy igazi vizsgálólaboratórium életébe!

Ahogy április 25-én, úgy reményeink szerint november 5-én is eljön a nagy nap azoknak az érdeklődő középiskolásoknak a számára, akik jelentkeznek a laborkaland versenyre!  A pályázókat az egész országból várjuk, és arra kérjük őket, hogy a honlapunkon (www.laborkaland.hu) megadott témák egyikéből írjanak egy rövid fogalmazást.

Ez alapján döntjük el, hogy a jelentkezők közül kik bújhatnak majd köpenybe és gumikesztyűbe, kik húzhatnak védőszemüveget, hogy nekiláthassanak kísérletezni, és hogy kiderítsék: mi is az a kromatográfia!

A Laborkaland szervezői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy minél több olyan diák jusson el a programra, akiknek az iskolában kevesebb lehetőségük adódik kísérletezni, és akik ugyan érdeklődnek a kémia iránt, ám testközelből még nem tapasztalták meg, micsoda élményt jelent elválasztani egymástól az anyagokat, kideríteni, milyen káros összetevők vannak az élelmiszerekben, vagy milyen anyagok szennyezik vizeinket.

l3 másolataA szervezők (kémikusok, vegyészek, kémiatanárok, kommunikációs szakemberek) modern, interaktív, a csoportmunkára építő pedagógiai programot, szemléltető munkafüzetet alkottak annak érdekében, hogy az ide érkező diákoknak valóban tartalmas és akár egy életre szóló élményt nyújtson az országban mindezidáig egyedülálló Laborkaland program.

Az első Laborkaland programra az országból több százan jelentkeztek. A kísérleteket úgy állítottuk össze, hogy minél szemléletesebben és egyszerűbben mutassuk be a laboratóriumban folyó vizsgálatokat, és mindeközben aktivizáljuk a gyerekek iskolai tudását is. A diákok maguk végeztek minden kísérletet, aktívan vettek részt a munkában.

A laborlátogatáson a legkorszerűbb technikai eszközökkel különböző méréseket is elvégeztek a diákok, akik a program végén elismerő okleveleket is kaptak.

A programra csoportban érkező diákokat elkísérték a felkészítő tanáraik is, akik kiemelték a munkafüzetben is rögzített remek tematikát, módszertant, a kísérleteket, amelyekből az órai munka során is ötleteket lehet meríteni.

Az oktatási program számára létrehozott www.laborkaland.hu és a www.laboratorium.hu honlapon érdemes tehát figyelemmel követni az eseményeket, ősszel ugyanis újra meghirdetik a Laborkalandot!

Íme néhány diákvélemény:

„Megismerhettük egy valóságos labor mindennapjait! Beleláttunk a működésébe, hihetetlenek voltak a gépek!”

„Megtudtuk, hogyan vizsgálják az élelmiszereket, ezt sosem felejtjük el! „El tudnám képzelni, hogy a jövőben ilyen fejlett technika mellett dolgozzak!”

„A legjobban az tetszett, amikor saját magam tapasztalhattam meg a kísérletezés varázsát!” – értékelték a laborkalandot a középiskolások.

l6Mi minden történik a Laborkalandon?

  • Balesetvédelmi oktatás
  • Előadások a laboratóriumban folyó munkáról, a környezet, élelmiszer és a gyógyszerek vizsgálatáról
  • Kísérletezés
  • Laboratóriumlátogatás
  • Mérések a legmodernebb berendezésekkel
  • Rövid teszt írása
  • Meglepetés-előadás
  • Oklevelek átadása

Mit biztosítunk a gyerekeknek?

  • Védőfelszerelést (köpeny, kesztyű, szemüveg)
  • Kísérleti eszközöket
  • Az útiköltség megtérítését
  • Ebédet
  • Munkafüzetet (ezt haza is vihetik)
  • …és sok-sok élményt!!!

l4 másolataMi a jelentkezés feltétele?

  • Egy esszé leadása az alábbi három témakör valamelyikében (2000-3500 karakter terjedelemben)
  • Miért fontos a felszíni vizeink, élővizek vizsgálata?
  • Milyen hatást fejtenek ki a csomagolóanyagok az élelmiszerekre?
  • Hogyan döntjük el, hogy hamis-e egy gyógyszer?
  • Szülői és iskolai igazolások

További információ: Szunyogh Gábor, szunyogh.gabor@wessling.hu.