ELTE TTK Nyílt Nap 2016

cimer-logoInformáció az egyetemi képzésekről egyenesen az oktatóktól. Előadások, bemutatók és laborlátogatások. Teljes program elérhető itt.

mateFIZIKA műegyetemi felkészítő

200px-Matefizika_logo_2A mateFIZIKA nem érettségi felkészítő: nem ismételjük át (sokadszor és szükségszerűen felületesen) a teljes középiskolai fizika és matematika tananyagot. Ehelyett néhány kiválasztott témát ,,járunk körbe” alaposan, módszereket, eljárásokat tanítunk, készségeket fejlesztünk. A matematikát és a fizikát együtt tanítjuk: vagy egy fizika téma kidolgozása kapcsán kerülnek elő különböző matematikai módszerek, vagy egy matematikai eszköz használatát mutatjuk meg a fizika különböző területein. A feladatokhoz kapcsolódóan bemutatunk néhány egyszerű kísérletet is.

További információ és jelentkezés:
http://felvi.phy.bme.hu/index.php/MateFIZIKA

Mennyi alkohol van a kefirben? – Elindult a Laborkaland Online második fordulója

Hogyan készítsünk savanyúságot? Vajon mekkora a kefir alkoholtartalma, és hogyan lehet azt kiszámolni? Miképpen lehet modellezni a kondenzációs kazán működését? A Laborkaland Online elnevezésű internetes kémiaverseny résztvevőinek a mindennapi életből vett feladatokat kell megoldaniuk. A késő tavaszig tartó játékot szervező független laboratórium munkatársai a második forduló feladatain keresztül is a kémia fontosságára hívják fel a figyelmet.

 Laborkaland Online

Aki éhgyomorra nagyobb mennyiségű kaukázusi kefirt fogyaszt el, számolhat vele, hogy az érzékenyebb alkoholszondák néhány ezrelékes alkoholszintet mutathatnak ki. A kefirgombák és a baktériumtörzsek közösen hozzák létre a tejből a kefirt. Márpedig amikor gombák felelősek az erjedésért, alkohol is keletkezhet, ezért kell tehát vigyázni a „túlzott” kefirfogyasztással – derül ki a tavaly ősszel indult internetes kémiaverseny, a Laborkaland Online legújabb feladatából.

 A kémia iránt érdeklődő középiskolások azt is megtudhatják, hogy mekkora is a kefir elméletileg várható, kizárólag a tejcukrokból származó maximális alkoholtartalma. A választ nekik kell kiszámolniuk. A március végéig tartó fordulóban szó lesz még többek között a savanyúságkészítés fortélyairól, a háztartásban előforduló savas és lúgos anyagok viselkedéséről, a kukta és a habpatron működéséről.

A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által életre hívott és működtetett Laborkaland Online legfontosabb célja, hogy minél több diák csodálkozhasson rá a kémia világára, mindennapjainkban játszott szerepére. Az internet kitűnően alkalmas erre a célra, hiszen itt bárki hozzáférhet a feladatokhoz, tesztsorokhoz.

A verseny eddigi statisztikái azt mutatják, hogy új megközelítéssel, a mindennapi életből vett példákon keresztül a diákok sokkal jobban motiválhatók, és jobban bevonhatók a feladatok megoldásába, illetve a kémia alaptörvényeinek megismerésébe. A középiskolásoknak eddig többek között a következő kérdésekre kell választ találniuk a kémia segítségével: hogyan készítettek fagylaltot a mélyhűtő feltalálása előtt, miért sózzuk az utakat, miért veszélyes a gőz a fürdőszobában, hogyan lesz szappan a panírból, ha nem vigyázunk, illetve hogy miért nem fő meg a bableves a Mount Everesten.

A verseny nem tét nélküli, hiszen a fődíj: részvétel egy laboratóriumi kalandnapon és kísérletezés a Csodák Palotájában!

A kutatók mindennapjai – Nézd vissza a Tudományos Csopa Cafe beszélgetéseit!

TCSC15-16.png

Az eddigi előadók, legközelebb február 9-én kávéznak újra a kutatók a Csodák Palotájában.

Novemberben indult útjára a Tudományos Csopa Cafe a Csodák Palotájában, az eddigi beszélgetések és előadások visszanézhetők a világhálón:

Dr. Paszternák András, a Csodák Palotája tudománykommunikációs koordinátora minden hónap második keddjén értekezik munkájukról és a tudományágukban elért eredményeikről egy-egy kutatóval. A beszélgetéseket ismeretterjesztő előadás követi.

A felvételeket a Galileo Webcat csapata készítette.

Élmény a kémia – egyre népszerűbb a munkácsi kezdeményezés

Különleges üzenet érkezett pár hete a Kutatók a Netenhez. Az Élmény a kémia Facebook-oldal alapítója, Sponták Anett tanárnő kérte fel létrehozónkat, Kémcső Jenőt (dr. Paszternák Andrást, a Csodák Palotája tudománykommunikációs koordinátorát) társszerkesztőnek.

Blogunk örömmel számol be minden olyan kezdeményezésről, mely élményszerűen népszerűsíti a természettudományokat. Száguldó riporterünk ezúttal meg sem állt Munkácsig, ahol az oldalt életre hívó pedagógussal beszélgetett.

Kutatók a Neten: Kérlek, röviden mutatkozz be olvasóinknak.

S. A.: Sponták Anett vagyok. 2009-ben az Ungvári Nemzeti Egyetem kémia karán szereztem vegyész, tanár diplomát. 2010-ben megszületett a kisfiam, így az ezt követő időszakban csak vele foglalkoztam. 2013-tól dolgozom a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola kémiatanáraként.

sponták-riport

Sponták Anett az Élmény a kémia alapítója

Kutatók a Neten: Az elmúlt hetek alatt közel 2000-en like-olták az Élmény a kémia oldalt. Mi motivált az elindításában? Miért érezted fontosnak, hogy kémiatanári munkád mellett, szabadidődben netes közösséggé kovácsold a kémia iránt érdeklődőket?

S. A.: Őszintén szólva nagyon meglepett az oldal népszerűsége, örülök annak, hogy ennyi embernek tetszik, amit csinálunk.

Hogy miért indult az oldal? Úgy gondolom, hogy egy tanuló akkor tud igazán tanulni, ha érdeklődik a tantárgy iránt, az sosem szerencsés, ha fél a rossz jegyektől vagy a tanártól. Habár a kémia egy érdekes tantárgy, ugyanakkor nagyon nehéz is. Gyakran fordul elő, hogy az iskolák nem rendelkeznek a kísérletekhez szükséges anyagokkal, ezáltal még az érdekesebb reakciók élménye sem vonzza a tanulókat a tantárgyhoz. A tanórák érdekessé tételének egy nagyon jó módszere az élménypedagógia, amelynek alapjait a Kalandok és Álmok Szakmai Műhely közreműködésével ismertem meg. Amellett, hogy a tanítás során kooperatív módszereket használok, fontosnak tartottam, hogy az órákon kívül is halljanak a tanulók a kémiáról. Ezért diákjaim részére létrehoztam egy zárt csoportot a Facebookon, ahol különböző reakciók videóit, otthon végezhető kísérletek leírásait vagy éppen vicces képeket osztok meg velük. A képeknél az adott jelenség, reakció rövid leírását is olvashatják, így a tanulók még egyszer át tudják ismételni az órán tanultakat. Közben eszembe jutott, hogy jó lenne ezt másokkal is megosztani, hogy a kémia sokaknak élmény lehessen. Így jött létre a nyílt oldal.

Kutatók a Neten: Milyen tartalmakat osztotok meg, saját anyagok is születnek?

S. A.: Az oldal indulásától kezdve megtalálhatók a kémia óráimról készült képek, amelyek bemutatják, hogy a tapasztalati tanulás és a csoportmunka milyen nagy segítség abban, hogy a tanuló megértse és megszeresse a tantárgyat. Ezen kívül eleinte csak az interneten már fennlévő tartalmakat osztottam meg, főleg vicces képeket, videókat, amelyek mellé felkerültek az imént említett leírások. Azóta már jó néhány saját kép is született, amelyek amellett, hogy érdekesek, segítenek a kémia megértésében.

Arra törekszünk, hogy minden Olvasónk megtalálhassa a számára izgalmas dolgokat. Így a „Vicces kémiától” kezdve, a „Hétköznapok kémiáján” keresztül, „A pillanat kémiájáig” (azaz az olvasói képek) minden megtalálható az oldalon.

Kutatók a Neten: Mennyire aktívak a lap követői? Be lehet őket vonni a közös tudománynépszerűsítésbe?

Az a célunk, hogy mindenütt élmény legyen a kémia. Ebből kifolyólag több olyan kezdeményezést indítottunk, amellyel bevonjuk az olvasókat az oldal szerkesztésébe. Ilyen az imént említett „A pillanat kémiája”, ahol az olvasók által beküldött képeket osztjuk meg, vagy „Egy csodálatos világ kémiája – A Virágok Földjén”, ahol egy mese keretein belül szeretnénk megszerkeszteni az Élmény a kémia első saját periódusos rendszerét, melyben az olvasók által készített táblák találhatók, a vegyjeleknek megfelelő virágok képével vagy rajzával. De volt már szókirakós játékunk is az „Élmény a kémia” betűiből.

Kutatók a Neten: Ketten szerkesztitek jelenleg az Élmény a kémia idővonalát. Hogyan oszlanak meg a feladatok? Kutatók a Netenes kollégánk miben tudott újat hozni az oldal életébe?

S. A.: Amikor láttam, hogy mennyien követik az oldalt, segítséget kértem a szerkesztésben. Nagyon jó Kémcső Jenővel együtt dolgozni. Amellett, hogy érdekes tartalmakat oszt meg az oldalon, sok mindenben együtt gondolkodunk. Ha egy új ötlet jut eszünkbe, akkor közösen beszéljük meg, tökéletesítjük. Úgy gondolom, hogy a kettőnk „munkájából” nem csak az oldal olvasói, hanem mi magunk is sokat tanulunk. Természetesen általa, a Kutatók a Neten hírei, programajánlói is eljutnak az olvasóinkhoz.

Kutatók a Neten: Milyen célokat tűztél ki, mikor tartod majd sikeresnek a kezdeményezést?

S. A.: Már most azt mondhatom, hogy sikeres. Sok ember követi, és tetszik nekik, amit csinálunk. Az oldal célja, hogy érthetőbbé és élménnyé tegye a kémiát. Ha valakinek ennek hatására válik azzá, akkor az már nagyon nagy dolog.

Kutatók a Neten: Köszönjük az interjút! Most visszaindulunk Budapestre, de előtte még mi is kedveljük az Élmény a kémia oldalt!