A világűr és az agyi keringés kutatóit díjazta idén a L’Oréal és az UNESCO programja

Budapest, 2015. szeptember 7. – Enyhülhet az agyvérzéses betegeknél a mozgás- és beszédproblémák súlyossága az egyik L’Oréal-UNESCO díjas tudósnő kutatásának nyomán, jócskán lerövidítve ezzel a felépülés és rehabilitáció idejét. A másik díjazott kutatása alapján pedig arra kaphatunk magyarázatot, hogyan keletkeznek a csillagok és bolygók.

Csökkenthető a stroke által okozott agyi károsodás mértéke? Hogyan jött létre a Naprendszer és benne a mi bolygónk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ a tudós nők kutatásai nyomán, akik ma átvehették a Magyar Tudományos Akadémián a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 0000 Ft összdíjazású elismerését. A rangos díjat idén Dr. Farkas Eszter agyi keringés kutatónak és Dr. Kóspál Ágnes csillagásznak ítélte az akadémikusokból álló zsűri. Az elismeréssel járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni. olvasásának folytatása

Reklámok

Stiefel Tudományos Kaland pályázat

A Heti Kísérlet blog és a Stiefel Science pályázatot hirdet, a 2014/2015-ös tanévben 6-12. évfolyam azon osztályai/csoportjai számára, amelyek a tudomány irányt aktívan érdeklődnek és szeretnének a Stiefel Tudományos Kalandon részt venni.

Pályázat címe: Stiefel Tudományos Kaland

Téma: fizikai-, kémiai-, biológiai kísérletek

Pályázat időtartalma: 2015. április 15. – 2015. június 15.

Pályázók köre: 6-12. évfolyam osztályai/csoportjai, magyarországi és határon túli magyar iskolák olvasásának folytatása

Budapest Science Meetup – 2013. november 14., 19:00

BpScienceMeetup-201311-poszter

DNS hibajavítás, rák és RecQ helikázok

Kocsis Zsuzsanna – ELTE Biokémiai Tanszék

Külső hatások és természetes sejtbeli folyamatok révén akár 100.000 DNS-hiba is keletkezhet egy sejtben egy nap alatt. A DNS-ben tárolt információ megőrzésének, és részben a rák kialakulásának megakadályozásához ezen hibákat ki kell javítani. Rendkívül érdekes stratégiákat tárnak fel számunkra a hibajavítási útvonalak, és az egyikükben szerepet játszó RecQ helikáz fehérjék.

 

Nano – Tudomány – Kommunikáció

Paszternák András – Nanopaprika.eu, Kutatok.net

Hogyan jut el a vegyész a nanotudomány rejtelmeitől a tudománykommunikációig? Kapcsolódhatnak a korrózióvédő, önszerveződő nanorétegek egy-egy óvodai, kémiát népszerűsítő foglalkozáshoz? Van-e összefüggés a pásztázó tűszondás mikroszkópok és a 6600 kutatót összekapcsoló Nanopaprika tudományos közösségi hálózat között? Mi köze a nikkel és kobalt nanodrótoknak a Kutatók a Neten blogtalálkozókhoz? Válaszok az előadáson.

 

Exobolygók mindenhol

Szabó Róbert – MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Csillagászati Intézet

A Naprendszeren kívüli bolygók keresése és tanulmányozása rendkívül népszerű kutatási téma, hiszen olyan kérdésekre keresi a választ, hogy hogyan jött létre a Naprendszer, lehetséges-e élet más bolygókon, és hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban. Röviden áttekintem a tudományterület jelenlegi állását, legfrissebb eredményeit, és utalok a közeljövő szédítő lehetőségeire.  Miként válik a tudományos fantasztikum fantasztikus tudománnyá? Igaza volt-e George Lucasnak? Az előadásból ezekre a kérdésekre is választ kapunk.

ELTE – Harmadik Kor Egyeteme

cimer-logoA tavaly nagy sikerrel futott Harmadik Kor Egyeteme című nyugdíjas korosztálynak szóló előadássorozat idén ősszel folytatódik. Az őszi program során az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, a Társadalomtudományi Kar és a Természettudományi Kar tanárai készülnek egy-egy témával. Az előadások november 6-tól szerdánként, a kora délutáni órákban kerülnek megrendezésre. A program célja, hogy az ELTE a főváros támogatásával az idősebb korosztály számára is megnyissa a tanulás lehetőségét.
Részletes program: http://karrierkozpont.elte.hu/alumni/harmadik_kor_egyeteme/iden_ismet_harmadik_kor_egyeteme.html