“MUTATÓS KÍSÉRLETEK – BÁRKI CSINÁLHATJA”

 December 7-én Szegeden lezajlott a “MUTATÓS KÍSÉRLETEK – BÁRKI CSINÁLHATJA”  Vermes Miklós Kossuth-díjas fizikatanár emlékére rendezett MUKI bácsi fizika verseny országos döntője. Elkészültek a videók, fenn vannak a YouTube-on:

MUKI01 http://youtu.be/tXMpleFH6ws

MUKI02 http://youtu.be/SAXSUdobJqg

MUKI03 http://youtu.be/HliN6NVBqPM

MUKI04 http://youtu.be/eP2MS5cYXD8

MUKI05 http://youtu.be/-DVG8HP2_DI

MUKI06 http://youtu.be/IIm9Kc2gCzM

MUKI07 http://youtu.be/CkQvddNKdiA

/hír forrása: https://sites.google.com/site/tigtermtud//

 

Kutató leszek egy napra! Részecskefizikai Diákműhely 2014.

Ind_12014 tavaszán immár tizedszer kerül megrendezésre a középiskolás diákok számára szervezett Nemzetközi Részecskefizikai Diákműhely. Az esemény rendezői a Nemzetközi Részecskefizikai Ismeretterjesztő Csoport (IPPOG/CERN) és a résztvevő országok egyetemei/kutató intézetei. A rendezvények keretében több tucat ország mintegy száz egyeteme és kutatóintézete fogad egy-egy napra sok ezer 16-18 éves középiskolás diákot, hogy megismertessék őket a modern részecskefizika legújabb eredményeivel. olvasásának folytatása

Tíz éves az EKOL, az ELTE elválasztástechnikai laboratóriuma

wesslingTöbb száz növényvédőszer egyidejű detektálása, különféle gyógyszerek hatóanyagai a felszíni vizekben, a műanyag csomagolások hatása az élelmiszerekre – csak néhány izgalmas téma az elmúlt tíz év kutatásaiból. Mindegyiket fiatal kémikusok végezték el egy a magyar tudományos és oktatási életben is ritkaságszámba menő kutatólaboratóriumban, amely december 10-én ünnepelte fennállásának tízedik évfordulóját. A jubileumi ünnepséget Dr. Surján Péter, az ELTE TTK dékánja, illetve Dr. Erwin Weβling, a WESSLING-csoport alapítója nyitotta meg, a laboratórium vezetői pedig felidézték az elmúlt évtized kutatási eredményeit, többek között egy konténerlabor létrehozását Kongóban. A fiatal kutatók beszámoltak az egyetem és a magánszféra példás és kivételes együttműködésében megvalósult laboratórium jelenlegi projektjeiről: a cigarettafüst és a reumás betegségek kapcsolatáról, a csomagolóanyagok káros hatásáról, a vizeinkben található kőolajszármazékok, szénhidrogén-szennyeződések analitikailag meghatározható koráról és azok eredetéről, illetve a gyermekjátékokban eddig nem vizsgált színezékek kioldódásáról. olvasásának folytatása

Linkajánló: TIG Természettudományos Infók

tigA természettudományos oktatás hasznos segítsége lehet a Kutatók a Neten blog legfrissebb link-ajánlója. Ezúttal a TIG Természettudományos Infók  oldalra hívjuk fel Olvasóink figyelmét.

A hetente frissülő levelekben szinte az összes hazai tudománynépszerűsítő programról olvashatunk a kémia, biológia, fizika,… területéről. A nagy odafigyeléssel szerkesztett hírfolyam segítséget nyújthat a témában oktatók számára, de hasznos lehet a természettudományok iránt fogékony internetezőknek is.

Budapest Science Meetup – december 12., 19:00

global_17739591.jpegEgy hét múlva ismét Budapest Science Meetup! Hallhattok a biometrikus azonosítás afrikai alkalmazásairól, petesejtek öregedésének folyamatáról és a Voyager-1 csillagközi térbe érésének jelentőségéről:

Mitől gyengélkednek a kromoszómák az öregedő petesejtben?

Borsos Máté – MTA TTK Enzimológiai Intézet Biokémiai Tanszék

A nap mint nap termelődő spermiumokkal ellentétben a petesejtek csak egyszer, még embrionális korban keletkeznek, születés után velünk idősödnek. Milyen hatása van ennek az öregedésnek a sejt  kromoszómáira? Mi a molekuláris magyarázat arra, hogy idősebb kismamák idősebb petesejtjeiből  nagyobb arányban születnek problémás utódok (pl. Down-kór)? És egyáltalán, tudunk tenni valamit ez ellen?

A végtelenbe, és tovább! – Voyager-1 módra

Molnár László – MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.

Biometrikus azonosítás Afrikában

Markó Ferenc – CEU, Szociológia és Szociálantropológia Tanszék

A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás – egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve – igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.

Helyszín:

FabLab Budapest

Eötvös utca 27-29., Budapest