Környezetvédelem, gyógyszeripar, élelmiszerek – mit tudnak erről a mai gimnazisták?

Az ipari szennyvizek veszélyesebbek, mint a kommunálisak, a Föld lakosságának a 20 százaléka pedig nem jut biztonságos ivóvízhez. Óvakodjunk az interneten vásárolt gyógyszerektől, a készételek tárolására pedig lehetőleg ne használjunk műanyag edényeket. E hasznos észrevételeket és tanácsokat ezúttal nem a szakma vagy a döntéshozók képviselői osztották meg a nagyközönséggel, hanem középiskolás diákok. A Laborkaland elnevezésű országos oktatónapban való részvétel feltételeként a felszíni vizek, a hamis gyógyszerek és a csomagolóanyagok témakörében kellett esszét írniuk. A pályaválasztás előtt álló fiatalok meglepően jól tájékozottnak bizonyultak!

 

A Laborkaland interaktív oktatónapot immár második alkalommal rendezte meg a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. közhasznú nonprofit szervezete azzal a céllal, hogy a középiskolás diákok körében népszerűsítse a természettudományokat, azon belül is a kémiát, az analitikát. A diákoknak lehetőségük adódott bepillantást nyerni egy valódi laboratórium mindennapjaiba, kísérleteztek, dolgoztak a szupermodern gépekkel, és az élményteli oktatónap remélhetőleg megerősítette őket abban, hogy érdemes ezt a pályát választani.

A részvétel feltétele egy esszé megírása volt, a szervezők ez alapján döntötték el, hogy az ország számos pontjáról jelentkező diákok közül ki vehet részt a Laborkaland programon. A diákok három kérdéskörből választhattak: Miért fontos a felszíni vizek vizsgálata? Hogyan döntjük el, hogy hamis-e egy gyógyszer? Milyen hatással vannak a csomagolóanyagok az élelmiszerekre?

A tanulók által leírtakat a laboratórium szakemberei kommentálták.

„Mindannyian szennyvizet termelünk” 

l1A felszíni vizek vizsgálata kapcsán több esetben is egy dunai, tiszai vízitúra adta a diákelmélkedések alapját, amelyekben számos igen fontos és értékes gondolat is felszínre került. A diákok megkülönböztették a vizek fajtáit (álló és áramló, természetes és mesterséges vizeket), megemlítették a szabványokat, a környezetvédelmi hatóságok rendszeres ellenőrzéseit, illetve arra is felhívták a figyelmet, hogy a Föld lakosságának 20 százaléka nem jut biztonságos ivóvízhez. Pontosan tudták, hogy a közlekedés, a mezőgazdaság, az ipari és a kommunáláis szennyvíz okozza a legnagyobb károsodásokat, illetve azt is, hogy a szerves és szervetlen szennyeződések mellett még biológiai tényezők (vírusok, baktériumok) is befolyásolják a felszíni vizek állapotát, ahogy a hősszennyezés és egyéb időjárási tényezők is.

„A felszíni vizek vizsgálata minden embert érint, hiszen mindannyian vizet iszunk és szennyvizet termelünk” – reagált a sok-sok esszében megfogalmazottakra a diákoknak tartott előadásában Palotai Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. környezetvédelmi üzletágának vezetője. „A környezetanalitikában csak nyomnyi mennyiségű anyagokra vadászunk, ami nem könnyű feladat, főleg, ha a felszíni vizek szennyezése során a káros anyagok bekerülnek a vizek üledékébe is, ahonnan a vízbe és a talajba oldódnak”. A szakember elmondta, hogy toxikus fémeket (például a higanyt), szerves szennyezőket (növényvédőszer-maradványokat) és gyógyszermaradványokat is vizsgálnak a felszíni vizekben, ám ez utóbbi kérdést a helyén kell kezelni, hiszen azt rengeteg tévhit övezi. A felszíni vizeinkből ugyanis csak nagyon kis koncentrációban lehet kimutatni a gyógyszermaradványokat (ha ki lehet egyáltalán). A modern analitikai műszerek és technika fejlődésének köszönhetően ugyan mér olyan alacsony a kimutatási határral, hogy már a nanogram/liter tartományban is detektálni lehet a vegyületeket, ám közel hétezer évig kellene élnünk ahhoz, hogy egy tablettának megfelelő hatóanyagot vigyünk be a szervezetünkbe!

Honnan tudjuk, hogy hamis a gyógyszer?

A hamis készítmény csomagolása különbözik a valóditól, címkézése eltérő, megnevezése és összetétele nem azonos az eredeti készítménnyel. Ha az eredete, származási országa, forgalomba hozója, gyártója és a hatása is különbözik, ugyancsak hamis – írta több diák is a pályamunkájában.

Tolokán Antal, a WESSLING egészségbiztonsági üzletágának vezetője azonban igyekezett helyretenni a fenti kijelentéseket: „A hamisító mindig arra törekszik, hogy a gyógyszer minél inkább hasonlítson az eredetire! Éppen ezért számos hamisítványt nagyon nehéz kiszúrni elsőre” – mondta el a szakember.

Ahogy azt számos diák is megfogalmazta, a gyógyszert a következő paraméterek határozzák meg: a hatóanyag-tartalom, a bomlástermékek, az oldószermaradékok helyes aránya, valamint az átlagtömeg, sőt még a fizikai keménység is. A jó gyógyszer kötelező adatai: a gyógyszer neve, a hatóanyag, a hatáserősség, a gyártási szám, a lejárati idő, a gyártó, a forgalomba hozatali engedély tulajdonosa, és még olyan egyéb tényezők, mint például a Braille-írásos felirat vagy a vonalkód.

A hamisítás szempontjából a fogyasztóra nézve még mindig az a jobbik eset, hogy ha az adott termék nem tartalmaz hatóanyagot, mert akkor kisebb az egészségkárosodás veszélye is. Ugyan a magyar társadalomnak átlagosan csak néhány százaléka vásárol hamis gyógyszert, ám ezek a termékek folyamatosan érkeznek hazánkba: 2012-ben a NAV 500 millió forint értékű hamis gyógyszert foglalt le, néhány napja pedig 170 ezer darab hamis tablettára bukkantak a XXII. kerületben.

Ha valakiben tehát felmerül a gyanú, hogy hamis gyógyszert vásárolt, keresse meg az OGYI-t, az ÁNTSZ-t vagy a rendőrséget –mondta Tolokán Antal, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a gyógyszertárak zárt rendszert alkotnak, ebbe a láncba rendkívül nehéz hamis gyógyszert bejuttatni, úgyhogy a gyógyszertárakban nyugodtan vásárolhatunk gyógyszert.

Mindez már nem mondható el olyan nagy biztonsággal az internetről, ugyanis az ott árusított gyógyszerek döntő többsége hamis. Ezt a diákok is nagyon jól tudták. Ha valaki az interneten kíván rendelni gyógyszert, csak olyan patikáktól rendeljen, amelyek az erre vonatkozó engedéllyel rendelkeznek.

Még a csomagolóanyagot is megesszük?

l3 másolataIgen, bármilyen furcsa, az életünk során viszonylag sok csomagolóanyag kerül a szervezetünkbe, átlagosan 300 g nyolcvan év alatt. A csomagolóanyagok vizsgálata tehát azért is nagyon fontos, mert az azokban lévő káros anyagok átkerülhetnek, beleoldódhatnak az ételeinkbe. A diákok ezen a területen is felkészültek voltak: tudták mi az a migráció (a káros anyagok ételbe vándorlása), hogy műanyag és műanyag között is jelentős különbség van, amit a csomagoláson kötelező jelezni, hogy a Biszfenol-A (BPA) a csomagolóanyagok egyik legelterjedtebb összetevője, és szerepet játszhat bizonyos civilizációs betegségek kialakulásában.

És hogy mi minden készül műanyagból? Cumisüvegek, tányérok, poharak, dobozok, kancsók, ételhordók, sportpalackok, fóliák – sorolták a tanulók, akik azt tanácsolták, hogy a már említett kioldódás miatt a diákok a készételek tárolására inkább üveg- és kerámiaedényeket válasszunk, hogy mikróban csak az arra alkalmas műanyagedényben melegítsük az ételt!

„A laboratóriumban nem csak a kész csomagolóanyagokat vizsgáljuk, hanem már azok fejlesztési fázisában is modellezzük, hogy az adott anyag alkalmas-e élelmiszer tárolására” – mondta el Rikker Tamás, az élelmiszerbiztonsági üzletág vezetője, a cég nonprofit vállalatának tudományos igazgatója.

Laborkalandozó középiskolások

A Laborkaland program a természettudományos tantárgyak, azon belül is a kémia népszerűsítését tűzte ki célul. A másodikos, harmadikos középiskolások még a pályaválasztás előtt állnak, a kémia (fizika, biológia) iránt érdeklődő fiataloknak talán éppen ez lehet a legjobb pillanat arra, hogy megismerkedjenek egy vizsgálólaboratórium csodálatos világával.

A csoda odabent van! – hirdeti a program jelmondata. Odabent a laboratóriumban, a fantasztikus gépekben, magában az anyagban, de leginkább az ott dolgozó emberek fejében, akik megannyi leleményes módon igyekeznek elválasztani egymástól az alkotóelemeket, molekulákat, hogy aztán megmérhessék azokat.

A WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. laboratóriumába az egész országból érkeztek diákok Záhonytól Hajdúnánásig, Várpalotától Kecskemétig. Volt, aki hajnali háromkor kelt, hogy időben ideérhessen!

A diákokat röviden felkészítették az itteni viselkedés szabályaira, majd az esettanulmányokra épülő, a laboratóriumi vizsgálatokat bemutató interaktív előadásokat követően – az ebéd után – a diákok kísérleteket végeztek, amelyek során igyekeztünk megidézni Öveges professzor szellemét. Aztán körbevezettük őket a laboratóriumon, de az „idegenvezetés” mellett a diákok dolgoztak is: a legmodernebb berendezésekkel méréseket végeztek el. A nap vége felé még sok-sok érdekességet megtudhatnak a laboratóriumról, rövid kérdőívet (a Laborkaland totót) is ki kell tölteniük, végül az erre az alkalomra készült szemléletes munkafüzettel és a részvételt, a program elvégzését igazoló oklevéllel távoznak a Fóti útról.

A teljesen ingyenes programot immár második alkalommal szerveztük meg, és a sikerre való tekintettel jövő tavasszal és ősszel újra lesz Laborkaland!

A programról bővebben a www.laboratorium.hu honlapon tájékozódhat!

Krimi a laborban! – a megújult laboratorium.hu weboldal érdekes esetei

Kevesen gondolnák, hogy egy vizsgálólaboratóriumban mindannyiunk életét elemi szinten érintő kutatások, folyamatok zajlanak. Pedig a víz, a talaj, az élelmiszerek és gyógyszerek elemzése során számtalan olyan feladat merül fel, amelyek megoldásához – akárcsak egy kirimiben – emberi leleményre, modern eszközökre, kitartásra és precizitásra van szükség. Az eredmény pedig lenyűgöző, mert igenis megtaláljuk a tűt a szénakazalban, nyakon csípjük a vegyületeket!

A megújult www.laboratorium.hu weboldal immár második éve mutatja be ezeket a laboreseteket, legyen szó a veszélyes dioxinról, a hamis gyógyszerről, az átalakuló transzzsírsavról, a mérgező gyomirtószerekről vagy éppen a gyilkos azbesztről. Persze nem csak a molekuláris „bűnözőket” igyekszünk elkapni, megnézzük az ételek cukortartalmát, szennyvizet elemzünk, mézet és pálinkát vizsgálunk.

A laboratorium.hu oldalt egy magyar vizsgálólaboratórium nonprofit vállalata hozta létre azzal a céllal, hogy megossza a nagyközönséggel a laboratóriumban felgyülemlett több mint húsz éves tapasztalatot.

Az oldal nem titkolt célja az is, hogy a szakemberek és újságírók által remélhetőleg olvasmányossá gyúrt, mindenki számára érthető cikkekkel – a laboratóriumi vizsgálatok bemutatása mellett – népszerűsítse a természettudományokat, azon belül is a kémiát. Nem véletlen, hogy ezen az oldalon lelt „otthonra” a laboratórium középiskolásoknak szánt interaktív oktatóprogramja, a Laborkaland is, amely demonstratív kísérletekkel és valódi laboratóriumi tapasztalattal kíván életre szóló élményt adni a továbbtanulás előtt álló fiataloknak.

A laboratóriumi tudás közkinccsé tétele azért is fontos, mert a mindennapjainkban számos környezeti és élelmiszer-biztonsági veszélynek vagyunk kitéve. Az oldal szerkesztői igyekeznek hétről hétre olvasmányos stílusban érdekes és sokakat érintő témákat bemutatni, amelyek laikusoknak, szakembereknek, diákoknak egyaránt szolgálhatnak hasznos információkkal:

Hogyan lehet leleplezni a hamis gyógyszert infravörös fénnyel? Használnak vagy ártanak az étrend-kiegészítők? Az oxigénnel dúsított víz tényleg csak azoknak jó, akiknek kopoltyú nőtt a gyomrába? Egyszerű vagy bonyolult folyamat megvizsgálni a cukrot? Mitől tej a tej? Mit keres egy porszívó a biciklin?

Jelenlegi vezető anyagunkban arra keressük a választ, hogy miért is nem romlik meg a méz. Egy rövid, egyiptomi  időutazás után meghatározzuk, hogy mi is a méz valójában, miért jelent igazi csodafegyvert a mikroorganizmusok ellen, hogy mi mindenre jó, mit vizsgálunk benne, hogyan hamisítják, és hogy miért nem adható egy év alatti gyermekeknek.

Az oldal külseje teljesen megújult: a molekulát formázó menürendszer, a jól áttekinthető cikkek, a szép, demonstratív képek és illusztrációk, a honlap nemrég létrehozott Facebook-oldala mind azt a célt szolgálják, hogy minél több érdeklődőhöz jussanak el cikkeink.

Kémcső Jenő, Spatula Sára és Lombik Lilla a Kutatók Éjszakáján

kemjHatvan – 5 és 9 év közötti – gyerek szerzett kémikus-segédi oklevelet a Kutatók Éjszakáján az MTA Természettudományi Kutatóközpont “Tudományos gyermekmegőrző” programján.

Amíg a szülők és nagyobb testvérek előadásokat hallgattak, laboratóriumokat látogattak vagy interaktív foglalkozásokon vettek részt a kutatóközpontban, a legkisebbek a kémia rejtélyes világát ismerhették meg az informális oktatás módszereinek segítségével. Kémcső Jenő (dr. Paszternák András, MTA TTK Funkcionális Határfelületek Kutatócsoport) és Spatula Sára (Szendy Barbara) harmadik társa ezúttal Lombik Lilla (Pávai Mária, MTA TTK Funkcionális Határfelületek Kutatócsoport) volt.

kn1A négy alkalommal megtartott, 45 perces “kémia órák” keretében a háztartásban fellelhető alapanyagok (cukor, só, tej, víz, ételfesték, ecet, élesztő és szódabikarbóna) segítségével kísérleteztek az ifjú kémikusok, megfigyelve néhány alapvető fizikai és kémiai jelenséget. A kicsik aktív közreműködésével készült el a cukorszivárvány, a csodalámpa és végre Kémcső Jenő is megtanulhatott léggömböt fújni.

A kémiát játékos formában – 4-5 éves gyerekek bevonásával – bemutató “Anya, akkor te is kémikus vagy?” című foglalkozást Paszternák András és Berényi Szilvia (az MTA Kémiai Kutatóközpont fiatal vegyészei) állította össze a Tudástársadalom Alapítvány által életre hívott Lángész projekt keretében 2010-ben. 2013-ban Szendy Barbara közreműködésével az oktatási programot kiterjesztették az általános iskolák alsó tagozataira. További információ a projektről

Galileo Webcast: A közeljövő internetes élő közvetítései

GW-logoGalileo Webcast: A közeljövő internetes élő közvetítései:
2014. szeptember 18. (Cs) 17 órától:
Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): Eötvöstől Einsteinig – Gravitáció és geometria
(ELTE “Atomoktól a csillagokig” előadássorozat)
—–
2014. szeptember 20. (Szo) 10 órától:
Szegedi Szkeptikus Konferencia 2014
—–
2014. szeptember 25. (Cs) 17 órától:
Keserű György: Hogyan lesznek új gyógyszereink? – Bevezetés a gyógyszerkutatásba
(ELTE “Alkímia ma” előadássorozat)
—–
2014. szeptember 25. (Cs) 21 órától:
A Szojuz TMA-14M űrhajó indítása Bajkonurból
(Emberes űrrepülések – élőben)
—–
2014. szeptember 26. (P) 15 órától:
Kutatók éjszakája (délutánja) – élőben az Ericson-ból
—–
2014. szeptember 30. (K) 17 órától:
Zsombok Gábor: Űrhajózás napjainkban
(Hajmási József előadássorozat)
—–
www.galileowebcast.hu

Fiatal Csillagász és Asztrofizikus Kutatók Találkozója (FIKUT2014) – 2014. szeptember 17-19.

terv05A Fiatal Csillagász és Asztrofizikus Kutatók Találkozója (FIKUT2014) immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre. A találkozó célja, hogy lehetőséget teremtsen MSc, PhD hallgatóknak és frissen doktoráltaknak egymás kutatásainak megismerésére, valamint eredményeik publikálására.

A FIKUT2014 fő témája a csillagászatban és asztrofizikában mért nagy mennyiségű (Big Data) adatok gyűjtése, továbbítása, tárolása, feldolgozása valamint elméleti modellekkel történő értelmezése.

Bővebb információ és jelentkezés itt